2013. augusztus 28., szerda

1.fejezet 12.rész

*Cat szemszöge*
Már kora reggel Iris kopogtatott,hogy menjünk reggelizni.Kikeltünk az ágyból,majd felöltöztünk.Ezek után lementünk reggelizni,s mikor kész lettünk elindultunk a tengerpartra. Kb. 10 perc alatt odaértünk. Iris-ék fürödni mentek,mi pedig egy sziklánál foglaltuk el magunkat.
-Figyeljetek!Nem mehetnénk haza?Egy kicsit már unalmas itt lenni,otthon majd elszórakozunk!-nyafogott Iris.
-Akkor induljunk!Ezért ki sem kellett volna jönni!-mondta Jason felháborodva.Beültünk a kocsiba és már otthon is voltunk.Mi eléggé fáradtak voltunk,ezért úgy döntöttünk pihenünk egy kicsit.Tévézünk meg beszélgetünk odafenn.

*Jason szemszöge*
-Én még szívesen maradtam volna a tengerparton!-mondtam,miközben Cat karját simogattam.-Akkor átjöttök hozzánk TV-ni?-kérdeztem.
-Persze,átmegyünk,de nem akarunk olyat látni mint tegnap!-idegesített  Tyler.
-Legyél olyan szíves,hogy amihez semmi közöd sincs,nem emlegeted!Köszi!-kiabált Cat Tyler-el.
-Jól van!Én csak úgy mondtam!Már viccelni sem lehet?
-Olyannal,ami Cat és köztem történik,azzal nem lehet viccelned!Viccelj azzal amit ti csináltok Iris-el!-mondtam és becsaptam az ajtót.
-Én egy kicsit fáradt vagyok!Nem baj ha alszok?-kérdezte Cat hulla fáradtan.
-Persze hogy nem baj!Addig kimegyek csinálok valami ebédet és elbeszélgetek egy kicsit Tyler-el.-Válaszoltam,majd adtam neki egy csókot és betakartam.
-Szeretlek!ÖRÖKKÉ ÉS ANNÁL IS TOVÁBB!-mondta és próbált elaludni.Szépen csendben becsuktam az ajtót és mentem a konyhába. Tyler biztos elment valahova Iris-el,mert senki sincs a házba rajtunk kívül.

*2 órával később*
*Cat szemszöge*
Már lehetett olyan 4 óra,mikor felébredtem.Gondoltam megijesztem Jason-t,aki épp a TV-t nézte.Odaosontam a háta mögé és megpusziltam a nyakát.
-Szia!Felébredtél?-kérdezte s egy cseppet sem ijedt meg.
-Igen!Ez nem ér,hogy nem ijedtél meg.Legalább úgy tehettél volna,mintha tényleg megijedtél volna!-mondtam és bevágtam a durcit.
-Cat,csak mi ketten vagyunk itthon!Nincs kedved csinálni valamit?-kérdezte Jason,majd felkapott és vitt a szobába.Mikor felértünk,leültetett az ágyra.Megnyalta a szája szélét, és elkezdett csókolgatni.Sokkal gyorsabban vettük a levegőt,a mellkasunk rekord időben emelkedett és süllyedt.Elszórakoztunk:
2 óra múlva hazajöttek a többiek,megvacsoráztunk és mindenki elfoglalta a szobáját.Mi 2 csodálatos órát töltöttünk egymással.Ha Jason nem lenne nekem,nem is tudnám,hogy ki vagyok.Megfürödtünk,még beszélgettünk egy kicsit,majd elaludtunk.

Nem tudom,hogy mikor lesz új rész,mert kevés az ötletem.Ha minden igaz,holnapra terveztem egy újat,de az attól függ,hogy össze tudom-e hozni.Puszi































































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése